KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2014. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ.

AZ IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE

Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési önkormányzat az iparűzési adót bevezette.

Az iparűzési adó alanyának minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:

- a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó,

- a személyi jövedelemadó törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, ha őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

- jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló jogi személyt is,

- egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pontja szerint egyéni vállalkozónak minősül (azaz iparűzési adóalany):

a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége (i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki

- az ingatlan-bérbeadási,

- a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében.

b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyző iroda tagjaként folytatja);

c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;

e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkezõ magánszemély e tevékenysége tekintetében;

Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseiből kell kiindulni.

Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

Telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj-vagy földgáz kutat, a víz kutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát;

b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek

ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR'08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,

bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR'08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található,

c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamos energia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75 %-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.

Telephely az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település(ek) egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladja.

Építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2008. január 1-jétõl hatályos (TEÁOR’08) besorolása szerint a 41-43. ágazatokba sorolt tevékenységek összessége.

A helyi iparűzési adóbevallást az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 32. § alapján meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatóságához kell benyújtani!

A BEVALLÁSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI

I. A bevallás jellege

Az Art. többféle esetben ír elő bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes pontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni.

1. Éves bevallás melletti négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha a vállalkozást a 2014. adóévet egészében iparűzési adókötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az iparűzési adókötelezettség a 2014. adóév folyamán keletkezett (év közben vezette be az adót az önkormányzat vagy az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt 2014. december 31-én is. Ha egész évben fennállt az adókötelezettség, akkor a II. pontban a "Bevallási időszak" rovatban a 2014. január 1. napjától - 2014. december 31. napjáig terjedő időszakot kell beírni. Amennyiben az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától a 2014. december 31. napjáig terjedő időszakot kell rögzíteni.

Például: ha a vállalkozás 2014. július 01-én létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettől az időponttól kezdődően vezette be, akkor a bevallási időszak 2014. július 1-tõl - 2014. december 31-ig tart.

A bevallást, az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani!

2. Záró bevallást kell benyújtani, ha az adózó átalakul, felszámolását, végelszámolását rendelték el, az egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták, adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, az egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti, elő társaság esetén a bejegyzési kérelmét a cégbíróság elutasította, vagy azt az adózó visszavonta, az adózó a székhelyét áthelyezte, a telephelyét megszüntette, továbbá az Art. 33. §-ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záró bevallás benyújtásának okát a III. pontban, a megfelelő kockában kell jelölni. A II. pontban meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik.

A bevallás benyújtásának időpontjára az Art.-ben foglaltak az irányadók.

Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre helyezi át, vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást, az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephely-megszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is egyaránt X-et kell tenni, a II. pontban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség időtartamát is meg kell jelölni.

Annak a vállalkozónak, aki az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya is egyben, és az iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap megállapítást választotta, de év közben az EVA alanyisága megszűnt, az adóév első napjától az EVA alanyiság utolsó napjáig terjedő időszakról (melyet jelölni kell a II. pontban) évközi bevallást kell benyújtania az EVA bevallás benyújtásával egyidejűleg. Ilyen esetben - ha az iparűzési adóalanyiság egyébként nem szűnik meg – a I./ 1. sor és a I./2. sor melletti négyzetbe, továbbá a III./9. sor melletti négyzetbe is x-et kell tenni.

3. Előtársasági bevallást a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdõbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtania, az elõtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A II. pontban az elõtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni. Elõtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül.

A bevallást ebben az esetben addig az időpontig kell benyújtani, ameddig a számviteli törvény szerinti beszámoló készíthető (jellemzően az elõtársasági időszak utolsó napját követő 3. hónap utolsó napjáig). Ha az előtárasság kérelmét jogerősen elutasították, vagy azt visszavonta, akkor ezen tényt a I./2. sorban és a III./6. sorban is x-el kell jelölni.

4.A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó e minőségét jelzi a rovatban. Azon adózóknak, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választanak, az adóév utolsó napját követő 5. hónap utolsó napjáig kell az éves bevallást benyújtaniuk. A bevallási időszak ebben az esetben értelemszerűen az adóév (üzleti év) első és utolsó napja közötti időszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév első napja a naptári év első napjával, az utolsó napja pedig a választott mérleg-fordulónappal egyezik meg.

5. Az év közben kezdő vállalkozó ezt a tényt, az ebben a rovatban lévő kockában jelzi. (Emellett az éves bevallás benyújtását, vagy - záró bevallás benyújtási kötelezettség esetén – a záró bevallás benyújtását az 1. vagy 2. rovatban is jelölni kell.)

6. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetében az áttérés éve egy adóév, de annak hossza mindig kevesebb, mint 12 hónap. Ennek tényét itt kell jelölni. (Emellett az éves bevallás benyújtásának tényét a 1. rovatban is jelölni kell. A bevallási időszaknál (II. pont) pedig az áttérés időszakát, mint önálló adóévet kell feltüntetni.)

7. A személyi jövedelemadó törvény szerinti mezőgazdasági őstermelőnek, ha bevétele a 600. 000.- Ft-ot meghaladja, (a Htv. 52. §. 26. bek. b, pontja szerint vállalkozó) ennek tényét itt kell jelölni.

8. Amennyiben az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység időtartama (adóéven belül) a 180 napot meghaladja, akkor - a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül - az állandó jellegű iparűzési tevékenység adózási szabályait kell alkalmazni. Ennek tényét kell itt jelölni.

9. A kisadózó vállalkozás tételes adójának alanyaként benyújtott bevallás jellegét ebben a pontban kell jelölni

10. A Htv. 39/E. §-a szerint mentes szabályozott ingatlanbefektetési társaság bevallásának megjelölésére szolgál.

11. Abban az esetben, ha az adózó korábbi évek bevallásait önellenőrzéssel kívánja módosítani ezen a bevallási nyomtatványon megteheti, melynek tényét ezen rubrikában kell jelölni.

II. Bevallott időszak

Az útmutató I. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik.

III. A záró bevallás benyújtásának oka

Az útmutató I/2. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni a bevallás benyújtásának okát a megfelelő kockában.

IV. A bevallásban szereplő betétlapok (kiegészítő lapok)

A bevallási nyomtatványhoz különböző kiegészítő lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is – a tevékenység jellegének megfelelően - ki kell tölteni. Az "A"-tól a "D" betűjelig terjedő lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet - a vállalkozás tevékenységére irányadó kiegészítő lapot - kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz.

Az "A" jelű kiegészítő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak.

A "B" jelű kiegészítő lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni.

A "C" jelű kiegészítő lapot a biztosítóknak kell kitölteni.

A "D" jelű kiegészítő lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni.

Az "E" jelű kiegészítő lap az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke figyelembe vehető együttes összegének és a kapcsolt vállalkozások adóalapjának meghatározására szolgál. Minden vállalkozásnak ki kell tölteni függetlenül attól, hogy árbevétele esetleg nem haladja meg az 500 M Ft-ot.

Az "F" jelű kiegészítő lapot az adóalap-megosztással összefüggésben kell kitölteni, annak, aki székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap-megosztásra kötelezett.

Az "G" jelű kiegészítő lapon kell nyilatkozni a túlfizetésről.

A „H” kiegészítő lapon kell bevallani az önellenőrzési pótlékot.

Az „I” jelű kiegészítő lapon kell bevallani az iparűzési adóalap egyszerűsített meghatározási módját.

V. Adóalany

Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni.

VI. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata.

1. Az egyszerűsített adóalap meghatározása 2014. adóévre

A korábbi éveknek megfelelően lehet élni az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módjával az alábbi adózói körben:

A) személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében,

b) az egyszerűsített vállalkozó adó hatálya alá tartozó vállalkozó,

c) egyéb az előző pontok alá nem tartozó más vállalkozó, akinek a nettó árbevétele az adóévet megelőző évben a 8 millió Ft-ot nem haladta meg, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetében az adóévben – időarányosan - a 8 millió Ft-ot várhatóan nem haladja meg,

d) a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó.

Az a) esetben az iparűzési adóalap összege a személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) szerinti átalány-adóalap 20 %-al növelt (1.2-vel szorzott) összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több mint az SZJA tv. szerinti – e tevékenységéből származó – bevételének 80 százaléka.

A b) alá tartozó egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya esetében az egyszerűsített adóalap meghatározás azt jelenti, hogy a vállalkozási szintű iparűzési adóalap ebben az adózói körben az EVA alapjának 50 %-a.

A c) esetben az iparűzési adóalap összege a nettó árbevétel 80 %-a (0,8-cal szorzott összege).

A d) esetben a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – a Htv. 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.

Az adó alapjának egyszerűsített megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtennie az önkormányzati adóhatóságnál.

Az egyszerűsített adóalap meghatározás választásakor nem kell kitölteni a VII. pont 2-5. sorokat.

VII. Az adó kiszámítása

1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó kiegészítő lapon találhatók (ld. IV. pont). Ezért elsőként a vonatkozó kiegészítő lapot kell kitölteni! A kiegészítő lapon szereplő (kiszámított) összeget kell a főlap 1. sorában feltüntetni.

2. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési értékének (ELÁBÉ), közvetített szolgáltatások értékének figyelembe vehető együttes összegét.

ELÁBÉ a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetén a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével.

A számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásokról akkor van szó, ha az adóalany saját nevében vásárol meg olyan szolgáltatást, amelyet harmadik személlyel írásban kötött szerződés alapján ez utóbbi számára változatlan formában ad tovább, azaz nem a saját teljesítményéhez használja fel. Ennek ki kell tűnnie a számlázás és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásokból is. (A kimenő számlákban – ha az saját és közvetített szolgáltatásokat is tartalmaz – külön kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás megnevezését és összegét, mely nem kell, hogy megegyezzék a szolgáltatás beszerzési árával.)

3. sor: Itt kell szerepeltetni az alvállalkozói teljesítések értékét, amely az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. Szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ideértendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe.

4. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű - nettó árbevétel-csökkentő - anyagköltség összegét. Az anyagköltség a számviteli törvény szerinti (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – az SZJA tv. hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásában végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany az eladott áruk beszerzési értékeként, alvállalkozói teljesítés értékeként, vagy a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.

5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét.

6. sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. A Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap megállapításához az 1. sor (nettó árbevétel) összegéből kell levonni a 2.-5. sorok együttes összegét. Ha a 1. sor összegét eléri, vagy meghaladja a 2.- 5. sorok együttes összege, akkor ebben a sorban "O"-t kell szerepeltetni. Az egyszerűsített adóalap meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a VI. ponthoz fűzött magyarázat alapján.

7. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a Htv. 39/D §-án alapuló a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség összegét. Az adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel.

Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz c. kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedes jegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó – magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó – esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni.

Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.

8. sor: Ebbe a sorba kell beírni a foglalkoztatás csökkenéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény összegét.

A Htv. 39/D. § (6) bekezdése alapján, a Htv. 39. § (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével, ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökkent.

9. sor: Ha a Htv. 39. § (1), illetve a 39/D. § (1) bekezdése szerint a törvényi lehetőség fennáll, a mentességekkel korrigált vállalkozási szintű adóalap összegét kell itt szerepeltetni.

10. sor: E sorban kell feltüntetni a 9. sorban szereplő vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló települési szintű adóalapot.

Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén, vagy külföldön terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor a 9. sorban lévő összeget kell - az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az e sorban szereplő összeg megegyezik a 9. sor összegével.

11. sor: Az önkormányzati rendelet szabályai szerint az adót csökkentő kedvezmények, mentességek összegét kell feltüntetni.

12. sor: Ez a bevallási sor az adóköteles adóalap megállapítására szolgál.

13. sor: A települési szintű adóalapra jutó adó összegét itt kell feltüntetni, az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték alapulvételével.

14. sor: A település helyi adó rendeletében nincs olyan mentesség, kedvezmény megfogalmazva, amelynek alapján ebbe a sorba adatot kellene írni!

15. sor: A Htv. 40/A.§ (1) bekezdés a) pont, valamint (2) bekezdése alapján az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét- az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig.

Például, ha az adózó adóévben 200.000,- Ft-ot fizetett ki adóátalány címén, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintű adóalap 20 %-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz 40.000,-Ft. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 13. sor összegét, akkor itt csak a 13. sorban szereplő összeget lehet feltüntetni, a településre jutó adóátalány összegét pedig 22. sorban kell szerepeltetni.

16. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a Htv. 40/A. (1) bekezdés b) pontja, valamint (2) bekezdése szerint levonható útdíj 7,5%-ának településre jutó összegét, melyet az adóalap-megosztás arányában - lehet levonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig.

17. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetített adó összegéből (13. sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentő tételeket (a 14-16. sorok együttes összegét). Abban az esetben, ha az adót csökkentő tételek együttes összege eléri, vagy meghaladja a 13. sor összegét, akkor itt "0"-t kell feltüntetni.

18-21. sorok: Ezen sorok szolgálnak az adó elszámolására, pénzforgalmi rendezésére. A 18. sorban, az adóévben adóelőlegre ténylegesen befizetett összeget, a 19. sorban pedig - a kettős könyvvitelt vezetők esetében - az Art. szerinti feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeget kell feltüntetni.

Amennyiben a 17. sorban szereplő összeg meghaladja a 18. és a 19. sor együttes összegét, akkor ezt az összeget kell - éves bevallás esetén - legkésőbb az adóévet követő év május 31-ig befizetni az önkormányzati adóhatóság számlájára.

Záró bevallás és elõtársasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyező időpontban kell az adót megfizetni.

22. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 15. sorban feltüntetett összeggel, ha a 17. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít, ha nem, akkor annál csak nagyobb összeg szerepelhet ebben a sorban.

23. sor: Külföldön létesített telephelyre jutó adóalap összegét kell itt feltüntetni.

24. sor: Itt kell feltüntetni az Htv. 40/A. (1) bekezdés b) pontja szerint levonható útdíj 7,5%-ának településre jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 16. sorban feltüntetett összeggel, ha a 17. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít, ha nem, akkor annál csak nagyobb összeg szerepelhet ebben a sorban.

VIII. Az adóelőleg bevallása

1. Előlegfizetési időszak: A Htv. 41.§ (2)-(3) bekezdései alapján a bevallás-benyújtás esedékességét (05.31.) követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszak. (2015. 07. 01.- 2016. 06. 30.)

2. Első előlegrészlet az előlegfizetési időszakban: Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete.

Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.

3. Második előlegrészlet az előlegfizetési időszakban: Az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele. (VII/17. sorban szereplő adóösszeg fele.)

Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójából a naptári napok alapján 12 hónapos időszakra (évesítés) számított összeg fele.

(VII/17. sorban szereplő adóösszeg 12 hónapos időszakra (évesítés) számított összegének a fele.)

IX. Nyilatkozat társasági adóelőleg kiegészítésről

X. Ezen a helyen kell a bevallás kitöltésének helyét, idejét beírni. A bevallási nyomtatványt e rubrikában kell az adózónak vagy képviselőjének (Art. 7-9. §) aláírnia. A bevallás aláírás hiányában, illetve jogosulatlan személy aláírása esetén érvénytelen!

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "A" JELÛ KIEGÉSZÍTÕ LAPHOZ

Az "A" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak.

A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is alá kell írni!

I. Adóalany

Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni

II. A nettó árbevétel

1. sor: Ebben a sorban kell megjeleníteni a - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A 2. sorban szereplő összegből le kell vonni a 3. - 6. sorban megadott összegeket. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VII.1. sorában feltüntetendő összeggel!

2. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 72-75. §-ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv, stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni.

3. sor: Itt kell szerepeltetni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 20. pontjában meghatározottak szerinti jogdíjból származó bevétel összegét.

4. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott - az adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó összegét.

5. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegét, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte.

6. sor: Itt kell feltüntetni a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegét.

[ 71/2005.(IX.27.) GKM. rendelet a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól.]

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "B" JELÛ KIEGÉSZÍTÕ LAPHOZ

A "B" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülnek.

A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is alá kell írni!

I. Adóalany

Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni

II. A nettó árbevétel

1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2. - 9. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2. - 7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. illetve 9. sorok összegeit le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VII.1. sorában feltüntetendő összeggel!

2. - 9. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000.(XII.24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "C" JELÛ KIEGÉSZÍTÕ LAPHOZ

A "C" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítónak minősülnek.

A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is alá kell írni!

I. Adóalany

Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni

II. A nettó árbevétel

1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2. - 8. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2. - 7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VII.1. Sorában feltüntetendő összeggel!

2. - 8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000.(XII.24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "D" JELÛ KIEGÉSZÍTÕ LAPHOZ

A "D" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnek.

A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is alá kell írni!

I. Adóalany

Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni

II. A nettó árbevétel

1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2. - 6. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel-elemek összegét. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VII.1. sorában feltüntetendő összeggel!

2. - 6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000.(XII.24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "E" JELÛ KIEGÉSZÍTÕ LAPHOZ

A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is alá kell írni! Minden vállalkozásnak ki kell tölteni.

I. Adóalany

Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni. Külön megjelölve amennyiben a Htv. 39.§ (6) bek. szerinti kapcsolt vállalkozás tagja.

A 3.-6. sorokat nem kell kitölteni azon vállalkozásoknak, akiknek nettó árbevétele nem haladja meg az 500 M Ft-ot.

II. A Htv. 39. § (6) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 500 M Ft-ot meghaladó nettó árbevételű vállalkozónak kell kitölteni.

Az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke szerinti nettó árbevétel csökkentő összeggel a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel

- 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,

- 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,

- 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,

- 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a

vonható le.

Példa:

Nettó árbevétel: 1.150.000.000 Ft

Elábé: 950.000.000 Ft

Közvetített szolgáltatás: 50.000.000 Ft 1.000.000.000 Ft

Anyagköltség: 5.000.000 Ft

(elábé+közvetített szolgáltatások) / nettó árbevétel = 1.000.000.000 Ft / 1.150.000.000 Ft= 0,869565

nettó árbevétel sáv	sávba jutó árbevétel	sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás	figyelembe vehető max. (%)	érvényesíthető elábé+közvetített szolg.
0 – 500.000.000	500.000.000	434.782.500	100	434.782.500
500.000.000 – 20.000.000.000	650.000.000	565.217.500	85	552.500.000
20.000.000.000 – 80.000.000.000	0		75
80.000.000.000 felett	0		70
	1.150.000	1.000.000		987.282.500

nettó árbevétel: 1.150.000.000 Ft

- elábé, közvetített szolg.: 987.282.500 Ft

- anyagköltség: 5.000.000 Ft

vállalkozás szintű adóalap: 157.717.500 Ft

A sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata.

A fentiektől eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa - a földgázpiaci és villamosenergia piaci ügyletek elszámolása érdekében - vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét.

III.

A Htv. 39. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyoknak kell kitölteni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása pozitív előjelű különbözeteként - figyelemmel az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke nettó árbevétel összegétől függően, sávosan figyelembe vehető összegével - állapítják meg azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. Az e bekezdésben foglaltakat csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában.

A számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "F" JELÛ KIEGÉSZÍTÕ LAPHOZ

Ha a vállalkozó (adózó) több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az "F" jelű kiegészítő lapot is ki kell tölteni.

A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is alá kell írni!

II. Ebben a részben kell megjelölni az alkalmazott megosztás módszerét.

III. Megosztás levezetése

1-4 sorok: Ha a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap megosztást alkalmazza, akkor a 1. és 2. sorokat kell kitölteni. Amennyiben az eszközérték arányos megosztási módszert alkalmazza, úgy a 3. és a 4. sorokat kell kitölteni. Ha a vállalkozás a komplex megosztási módszert alkalmaz, abban az esetben valamennyi (1.- 4.) sort ki kell tölteni.

Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a komplex megosztási módszert alkalmazni.

1. sor: Itt kell feltüntetni a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) mellékletének 1.1 pontja alapján számított összes személyi jellegű ráfordítás összegét, azaz a személyi jellegű ráfordítás arányában történő adóalap-megosztás vetítési alapját.

2. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült személyi jellegű ráfordítás összegét.

3. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.2 pontja alapján számított a székhely, telephely szerinti településre jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközarányos adóalap-megosztás vetítési alapját.

4. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült eszközérték összegét.

5. – 6. sorok: A megosztási módot a Htv. mellékletének 2.2. a., pontja alapján csak az egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedõ szervezetek alkalmazhatják.

7. – 8. sorok: A megosztási módot a Htv. mellékletének 2.2. b., pontja alapján csak a villamos energia elosztó engedélyes és földgázelosztó engedélyes szervezetek alkalmazhatják.

9. – 10. sorok: A megosztási módot a Htv. mellékletének 2.3. pontja alapján az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó választhatja.

11. – 12. sorok: A megosztási módot a Htv. mellékletének 2.4.1. pontja alapján a vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó választhatja.

13. – 16. sorok: A megosztási módot a Htv. mellékletének 2.4.2. pontja alapján a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó választhatja.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A „G” JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ

Amennyiben az adóalanynak az adó elszámolása után túlfizetése keletkezik a visszaigényléshez szükséges nyilatkozatokat ezen a lapon kell megtenni.

Abban az esetben, ha más adónemben illetve hatóságnál nyilvántartott köztartozással rendelkezik úgy a kiegészítő lap III. részében kell a lejárt esedékességű köztartozások összegét, az illetékes hatóságot és a kapcsolódó bankszámlaszámokat feltüntetni.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "H" JELÛ KIEGÉSZÍTÕ LAPHOZ

A kiegészítő lap az önellenőrzési pótlék levezetéséhez és bevallására szolgál.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "I" JELÛ KIEGÉSZÍTÕ LAPHOZ

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) alapján 2014. évben is választható a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerinti átalányadózók, illetve az előző évben 8 millió forint nettó árbevételt el nem érő, vagy – kezdő vállalkozó esetén – várhatóan el nem érő egyéb iparűzési adóalanyok számára az iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítási módja. Az egyszerűsítés lényege, hogy nincs szükség az egyes adóalap - elemek tételes kigyűjtésére és összegzésére az adóalap megállapítás során.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók az iparűzési adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alapjának 50 %-ban is megállapíthatják.

I. Az adóalany

Az adóalany azonosításához szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni.

II. Az Szja tv. szerinti átalányadózó magánszemélyek

Az Szja tv. szerinti átalányadózó vállalkozók esetében az adó alapja az Szja tv. szerinti átalányadó alap 20 %-al növelt összege, azzal, hogy az iparűzési adó alapjának felső határa a személyi jövedelemadó szerinti bevétel 80 %-a.

1. sor: A vállalkozó által adóévben elért bevétel összege, amelyet az Szja tv. 10. melléklete szerint kell megállapítani.

2. sor: A levonható költséghányad összegét kell ebben a sorban feltüntetni, amelyet az Szja tv. 53 §-ának rendelkezése szerint kell megállapítani. Az Szja tv. átalányadózást választó egyéni vállalkozókra differenciált költségátalányt ír elő az átalányadó alapjának megállapításához. Ez a költségátalány valamennyi felmerült költség fedezetét jelenti.

3. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az Szja tv. szerinti átalányadó alapját. Ez az adóévben elért bevétel és a levonható költséghányad különbsége.

4. sor: Az átalányadó alapjának –a 3. sorban lévő összeg – 20 % -ával növelt összege (120%-a) azonos az iparűzési adó alapjával.

III. Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók iparűzési adóalapjának meghatározási módja

1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az EVA adó alapjának összegét.

2. sor: Itt kell feltüntetni a megállapított EVA alapjának 50 %-át, amely az iparűzési adóalapja lesz.

IV. Egyéb (nem átalányadózó) adózók iparűzési adóalapjának egyszerűsített meghatározási módja.

Azon iparűzési adóalanyoknak, akik nem minősülnek az Szja tv. szerinti átalányadózónak, de előző adóévben elért nettó árbevételük 8 millió forint alatt van, szintén lehetőségük van az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választani. A Htv. a nettó árbevétel 80 %-ában rögzíti az iparűzési adó alapját.

1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a Htv. szerinti nettó árbevétel összegét. (Htv. 52.§ 22 pontja alapján)

2. sor: Itt kell feltüntetni a megállapított nettó árbevétel összegének 80 %-át, amely az iparűzési adó alapja lesz.

Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, akkor az adó alapját - az adóév egészére – az általános szabályok szerint kell megállapítani. Ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemély vállalkozó az átalányadózásra vonatkozó jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adó alapját a fent leírt módon is megállapíthatja.

V. A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó iparűzési adóalapjának meghatározási módja

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – a Htv. 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.